Kéthely Község Önkormányzta

Avar és kerti hulladék égetés

Figyelem felhívás!

A ház körüli mezőgazdasági munkák során felhalmozott fa anyagokat általában égetéssel szoktuk megsemmisíteni, hasonló veszélyt jelent még az egyéb szabadtéri főzés, sütés, grillezés.

A települések többségén helyi önkormányzat rendeletben szabályozza az avar és kerti hulladék égetésének követelményeit, szabályait. A helyi önkormányzati rendeletben foglaltakat az égetés során maradéktalanul be kell tartani.

 

Kéthely Község Önkormányzatának 6/1992.(IV.29.) számú rendelete a köztisztaság fenntartásáról

7/A § 

Az avar és kerti hulladék égetése

(1)    A kerti hulladékot elsősorban komposztálni kell.

(2)    A községben a családi házas ingatlanokon avar és kerti hulladék égetése március 1-től május 31-ig 8-18 óráig, szeptember 1-től november 30-ig 8-15 óráig az alábbiak betartásával végezhető:

a)        A szabadban tüzet gyújtani csak úgy szabad, hogy az a környezetre tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen.

b)        A szabadban a tüzet őrizetlenül hagyni nem szabad. Veszély esetén, vagy ha arra szükség van, a tüzet azonnal el kell oltani.

c)        A szabadban a tüzelés helyszínén olyan eszközöket, illetve felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

d)        Az égetés befejezése után a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles a tűzrakó átvizsgálni, és minden olyan körülményt megszüntetni, a mi tüzet okozhat.

(3)    Fasorok, facsoportok védelmére az adottságoknak megfelelő, de legalább 2 m széles gaz, avar és kerti hulladékmentes sávot kell biztosítani a tűzrakás környezetében.  

(4)    Tilos tüzet rakni erős szélben. Az égetés megkezdése előtt meg kell győződni arról, hogy olyan irányú légmozgás ne legyen, amely az 1. sz. mellékletben foglalt tűzszakaszok felé viheti a szikrát.

(5)    Avar és kerti hulladék tüzet olyan nagyságban szabad rakni, hogy az égetés helyének átmérője 1,5 méternél nagyobb nem lehet.

(6)    A közterületen avart és kerti hulladékot égetni nem lehet.

 

 Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igzagatóság Marcali Katasztrófavédelmi Kirendeltség tájékoztatója gazos területek és szabadtéri égetéssel kapcsolatban:

 

Az OTSZ 225. § (1) bekezdése értelmében tilos belterületen szabadtéri égetést végezni, kivéve, ha azt más jogszabály – így különösen önkormányzati rendelet – megengedi (lásd fentebb kiemelt rész).

 Abban az esetben, ha belterületen szabadtéri égetést végeznek, és a települési önkormányzat azt rendeletében nem engedélyezte, vagy engedélyezte, de az égetést nem a rendeletben meghatározott napon vagy időpontban végezték, a tűzvédelmi hatóságnak meg kell indítania a tűzvédelmi hatósági eljárást.

 Minden olyan külterületen (ide tartozik a régi szóhasználat szerinti zárt kert is) végzett szabadtéri égetést, melyet a 2015. március 5-ig hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló (OTSZ) 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 606. § (2) bekezdése értelmében az első fokú tűzvédelmi hatóságnak be kellett jelenteni, 2015. március 5. napját követően a katasztrófavédelmi kirendeltséggel engedélyeztetni kell, az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ) 226.§ (1) alapján.

 Kivétel:

Amennyiben külterületen a szabadtéri (tarló, lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék) égetést jogszabály az irányított égetéstől eltérő fogalomba sorolja – mint például az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 65. § és az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet 9. § (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység, ellenőrzött tűz) – és az égetésre speciális feltételeket, módszereket és eljárásokat határoz meg, ezen rendelkezéseket kell alkalmazni és nem kell a tevékenységet irányított égetésként engedélyeztetni.

 Az új szabályozás értelmében megszűnt a bejelentés alapján történő szabadtéri tarló, lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék égetése.

Kivéve:

Az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet 9. §-ában leírt erdőben végezhető alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység (vágástéri hulladék égetés) és ellenőrzött tűzet.

 Az engedélyezési eljárást a területileg illetékes – az eljárásrendben meghatározott kivételes esetben a kérelmező lakóhelye, székhelye szerint illetékes – katasztrófavédelmi kirendeltség folytatja le. Az első fokú eljárás lefolytatásáért fizetendő 3.000,- Ft illetéket kérelmenként kell megfizetni.

 A kirendeltség irányított égetésre vonatkozó engedélye más, jogszabályban – a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 21. § – előírt hatósági engedélyt nem pótol.

 Tűzgyújtási tilalom időszakában irányított égetés nem engedélyezhető.

 Mit kell tartalmazni a kérelemnek? (központilag kiadott kérelem nyomtatvány mellékelve)

 (2) Az irányított égetés végzésére vonatkozó kérelem tartalmazza

a) a kérelmező nevét és címét,

b) az égetés pontos, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét,

c) az égetés megkezdésének és tervezett befejezésének időpontját (év, hónap, nap, óra, perc),

d) az irányított égetés indokát,

e) az égetéssel érintett terület nagyságát,

f) az égetés folyamatának pontos leírását,

g) az égetést végző személyek nevét, címét,

h) az égetés felügyeletét biztosító személy nevét és címét, mobiltelefonszámát,

i) a tűz továbbterjedésének megakadályozására tervezett intézkedéseket és

j) a helyszínen biztosított, a tűz továbbterjedésének megakadályozására készenlétben tartott eszközök felsorolását.

Kérelem benyújtása:

  1.   (3) A kérelmet legkésőbb az égetés tervezett időpontját megelőző 10. napig be kell nyújtani az engedélyező tűzvédelmi hatósághoz.

(4) A tűzvédelmi hatóság a kérelmet annak beérkezésétől számított 5 munkanapon belül bírálja el.

Az irányított égetés végrehajtásával kapcsolatos szabályok:

  1.   (5) Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az irányított égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani.

(6) Az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.

(7) Az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.

A lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék irányított égetése során a 267.§. (1) bekezdés szabályait kell alkalmazni.

 Elhanyagolt gazos területek:

 A szabadterületi tüzek egyik jellemző keletkezési oka az avar és egyéb növényi hulladékok, valamint a kerti hulladékok égetése során be nem tartott jogszabályi előírásokból adódó szabálytalan magatartási formákra vezethető vissza.

A másik viszont a további hasznosításra nem kerülő száraz növényzet gondatlan vagy szándékos meggyújtása a bel és külterületeken. Az ilyen tűzesetek egyik megelőzési lehetősége, ezen területek feltárása és az éghető hulladéktól és száraz növényzettől mentesen tartatása.

 Az új OTSZ 54/2014(XII.5.) BM rendelet (OTSZ) 225.§ (3) bekezdése valamint 228.§ (1-3) bekezdése, ezen cél magvalósulását szolgálja.

 (3) „Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani.”

  1. (1) A szabadtéren keletkező tüzek megelőzése érdekében a vasút és a közút mindkét oldalán annak kezelője köteles a szélső vasúti vágánytengelytől mérve legalább 4,0 méter széles, a közút szélétől mérve legalább 3 méter széles védősávot kialakítani.

(2) A védősávot éghető aljnövényzettől, gallytól tisztán kell tartani.

(3) A folyamatos tisztántartásról, éghető anyagtól mentes állapotban tartásról a védősávval érintett terület tulajdonosa, kezelője, haszonbérlője köteles gondoskodni.

 A fentiek alapján kérem intézkedését a településen a szabadtéri tüzek megelőzése érdekében az alábbiakban:

 a közterületek éghető anyagtól, száraz fűtől mentesen tartására, közmunkások alkalmazásával a gondozatlan területek megtisztítására,

  • a helyi kezelésű utak környezetének tisztán tartására,
  • közbiztonsági referensek, mezőőri szolgálat, esetleg a polgárőrség, önkéntes tűzoltó egyesület bevonásával a településen az elhanyagolt gazos területek beazonosítására, melyről a helyszín beazonosítható adataival és a tulajdonos, használó adataival tájékoztassa a Marcali Katasztrófavédelmi Kirendeltséget.
  • azoknak a területeknek a fokozott megfigyelésére, ahol az előző években rendszeresen keletkeztek tüzek



Kéthely, 2015. március 16.

                                                                                    Molnár Balázs
                                                                                    polgármester