Kéthely Község Önkormányzta

Műemlékek és látnivalók

Műemlékek:

Szentháromság római katolikus templom templom
A XVIII. század elejéig a falunak csak egy szalmafedeles temploma volt. Templomot téglából Zankóházi Zankó Miklós földesúr építtetett 1714-ben először középkori romokra Szent Kozma és Szent Damján vértanúk tiszteletére. Ez az épület a mai templom kereszthajójának keleti része, a nyugati kápolnát a szimmetria miatt építették hozzá.
A templomot 1739-ben gróf Hunyady István földesúr észak-déli irányban, barokk stílusban bővíttette a Szentháromság tiszteletére. A munkálatokat 1750-ben fejezték be. A templomtorony mai formáját 1773-ban kapta. Egy olasz építőmester vezette az építőmunkálatokat. Azért, hogy a papsapka-süveg torony tartós legyen, túróval, sajttal és borral keverték a meszet és a homokot. A felhasznált túró és sajt mennyisége 40 mázsát, a boré pedig 35 akót tett ki. A veszprémi egyházmegye kilencedik legnagyobb temploma lett (44x12 m) , melyet még ugyanebben az évben a veszprémi püspök felszentelt.
A templom egyhajós, azaz csarnoktemplom, melyhez kapsolódik a két oldalkápolnából álló kereszthajó. A belső teret dongaboltozat fedi le, az aljzatot Olaszországból származó vörös márvány borítja. A főoltár Szent Kozma és Szent Damján testvérpár iránti tiszteletet fejezi ki. A z oltár elemei Németországból érkeztek. Az oltárokon a szenteket attribútumaikkal jelenítették meg: Andrást a róla elnevezett keresztjével, Szent Pétert a kulacsokkal, Szent Pált karddal és Júdás Tádét. Az oldalhajó mellett egy XIV. századból származó nyolcszögletű kőpersely található. Valószínűleg a község egykori Fancsi várából származik. A templomban fellelhető szobrok egy részének nincs művészeti értéke, mivel sablon alapján készültek. Az 1996-ban készített színes ólomüveg ablakokat két helyi lakos adományozta a templomnak. A templom tetőszerkezetét és külső festését 2003-ban felújították.

Római katolikus plébániaház
A plébániát 1714-ben Zankóházi Zankó Miklós földesúr alapította. A jelenlegi plébániaház empire stílusban 1830 körül épült az 1828-ban leégett plébánia felhasználásával.

Szentháromság-szobor
A Hősök terén található szobor 1790-ben copf stílusban épült.

Hunyady kastély
1760 körül épült, barokk stílusban, 1912-1920 között neobarokk stílusban bővítették. 1986-ban az épület központi és nyugati részének tetőszerkezete tűzvész áldozata lett, jelenleg ideiglenes födém fedi. A kastélytüzet az épület felújításával összefüggő, fűtéskorszerűsítési munkálatok során végzett szabálytalan lánghegesztés okozta. Az épületben a Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Szociális Otthona működött, jelenleg üresen áll. Az ápoltakat a faluban, több szociális házban helyezték el.

Látnivalók:

Fancsi -vár 
A várat 1541 után, a török megszállás évei alatt építtette Fancsi János és Fancsi György, a község akkori földesurai. Romjai a mai Vár utca végén emelkedő dombon találhatók. Az alaprajzot Giulio Turco, olasz hadimérnök készítette. A teljesen négyszögletű vár árokrendszere kb 60x60 m. Az árok és a belső vár közötti füves terület ma zsidótemető. A belső vár kb. 40x40 m-es. A földvár árkain belül egy palánksor húzódott. A legfontosabb építőanyaga a föld volt, de sok fát is felhasználtak hozzá a környező erdőségekből. A két sorban levert cölöpöket fűzfavesszőkkel átfonták, a két sor közét a kiásott árkok vizes földjével megtöltötték, és azt ledöngölték. A fal kiválóan felfogta az ágyúgolyókat. A palánkfal sarkain helyezték el a palánkot, ezt a félkört teljesen megtöltötték, és ide helyezték az ágyúkat.
1587-ben a vár török kézre került, de augusztusra Zrínyi György seregének segítségével Kéthely ismét magyar terület lett. A többszöri török, illetve magyar kézre kerülés után , a kéthelyi vár végül 1600-ban esett el.

Kápolna
1870-ben építették fel a Kéthelyi-hegyen. 1993-ban kívül és belül is felújították. A Mária-napi búcsút ma is itt tartják.

Községháza
Nem műemlék a klasszicista stílusú községháza és a volt iskola épülete, azonban a helyi védelmet élvezni fogják. A községházát 2001-ben teljesen felújították, melynek következtében visszanyerte eredeti építészeti stílusát, és a község egyik legszebb épületévé vált.

Forrás:
- Marcali Városi Helytörténeti Múzeum évkönyve: I.évf. 2005/1. szám
- Balla Mária-Dr. Jandrics István: Kéthely hét évszázada, Kaposvár, 1990.
- Vidák Tünde: Öt évtized parazsa, Marcali, 2003.
- Dr. Jandrics István-Mika László-Mikáné Nagy Zita: a kéthelyi Fancsi-vár a környező várak tükrében, Kéthely, 1999